Az ELENA projektben német, magyar, román és grúz partnerek (összesen kilenc szervezet, mind elismert kutatóintézetek, iskolák és tanárképző központok) dolgoznak közösen azért, hogy az élő állatok oktatásba való integrálásával segítsék a diákok környezetért érzett felelősségének és tudatos környezethasználatának kialakítását. A hároméves program koordinátora a Bajor Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Akadémia (ANL), magyarországi partnerei a Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország.

Munkánk alapja a Németországban már nagy sikerrel alkalmazott „Tiere Live" modell, melyben az állatokkal való közvetlen kapcsolatok, élmények (szaknyelven szólva az állat-asszisztált oktatás) révén kialakuló érzelmi kötődés alapozza meg a diákok biológiai tudását és nyitja meg az utat a minket körülvevő természet tisztelete iránt. Így válik a biodiverzitás elvont tankönyvi fogalomból valóságban megélt tapasztalattá, és megőrzésének szükségessége valós igénnyé.

A nemzetközi projekt célja a formális és informális oktatásban összegyűjtött német tapasztalatok átadása a projektben résztvevő országok számára, a Tiere Live modell adaptálása a hazai igényekhez, körülményekhez. Nem csupán az eredeti tanári kézikönyv egyes fejezeteinek puszta fordításáról van tehát szó, hanem olyan kutatómunkáról, melynek során feltérképezzük a nemzeti környezeti nevelés és tanárképzés helyzetét, az állat-asszisztált oktatás Nemzeti Alaptentervbe integrálásának lehetőségeit és megvizsgáljuk az ELENA program során fejleszthető készségeket és képességeket. A projekt első évében ennek érdekében háttértanulmányokat állítottunk össze, melyek honlapunkról elérhetőek.

Az adaptálást szolgálja továbbá, hogy kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerünkre alapozva az eredeti tanári kézikönyv két fejezetének (kutya/farkas, illetve földigiliszta) biológiai leíró részét kiegészítjük a hazai sajátosságokkal, illetve évtizedes, az oktatás, környezeti nevelés területén szerzett tapasztalatainkra alapozva új feladatokkal, játékokkal is gazdagítjuk azokat. Román partnereinkkel közösen egy teljesen új fejezetet is kidolgozunk a hangyákról, mert úgy véljük, hogy a hangyakolóniák nem csak az ökoszisztémákban betöltött szerepük miatt megkerülhetetlenek, de társas életük, munkamegosztásuk és az, ahogy csapatként együtt tudnak dolgozni a közös cél érdekében, párhuzamba állítható az emberi társadalmak és gazdaság működésével is. Az ELENA projektnek ugyanis nem titkolt szándéka, hogy az állatok és élőhelyeik megismertetésén, megszerettetésén túl olyan, a mindennapi életben, a tanulás és a munka során is haszonnal alkalmazható kompetenciák fejlesztését segítse, mint például a vállalkozási ismeretek, az együttműködés, a kreativitás, vagy a kritikai gondolkodás.

Végül, de nem utolsó sorban az ELENA projekt kitűnő lehetőséget kínál a rendszergondolkodás fejlesztésére is, hiszen az alkalmazott módszerek segítenek megérteni az ökológiai problémák mélyen gyökerező okait és rendszerszintű megoldási lehetőségeit, megtalálni az ember felelős helyét a bioszférában elősegítve ezáltal az átalakulást egy fenntarthatóbb világ felé.